Ki gondolná, hogy az ártatlanul kinn felejtett csokik akár végzetessé is válhatnak kedvenceink számára? A mértéktelen csokievés extrém esetben még a kutya halálát is okozhatja. Ha nem figyelünk oda megeshet, hogy kedvencünket egyszer csak holtan találjuk. Mivel ez nagyon hirtelen következhet be, tévesen arra gondolhatunk, talán egy szívmegállás vagy agyvérzés idézte elő a nem várt, szomorú eseményt. De sajnos a csoki egyik összetevője, a teobromin a vétkes.

A kutyát sokan családtagnak tekintjük, tehát megosztjuk vele mindennapi betevő csokinkat. Pláne az Ünnepek alatt! Hiszen akkor mi is „bűnözünk”, miért ne bűnözhetne velünk kedvenc barátunk? Ilyenkor mindenki dőzsöl, és azt gondoljuk, hogy ez a kutyának is megbocsátható.

Természetesen nem mindegy, hogy milyen csokoládéból és mennyit fogyaszt el az állat. Általánosan elmondható, hogy minél keserűbb, feketébb a csoki, annál nagyobb a teobromin tartalma, vagyis az étcsokoládé a legveszélyesebb: akár tízszer annyit is tartalmazhat ebből a káros anyagból, mint a tejcsokoládék. Általában 100 mg teobromin/kg az a mennyiség, ami már igen súlyos mérgezést tud okozni, vagyis egy középtestű, 30 kg-os eb 3 grammtól lesz nagyon rosszul, de kevesebb is elég belőle egy kisebb fokú mérgezéshez. Ha tehát túletettük csokival és a kutya a sarokban gubbaszt, ne nevessük ki és intézzük el ennyivel: „Biztosan elcsapta a gyomrát a sok édesség, majd holnap jobban lesz”, hanem azonnal rohanjunk az első klinikára, ahol az elfogyasztott édességtől megszabadíthatják!

A mérgezés tünetei igen változatosak, amelyek jelentkezhetnek néhány óra elteltével, vagy később, akár egy teljes nap múlva is. A csokoládé sokáig a gyomorban marad, de aztán felszívódik, és káros tartalma a véráramba kerül. Ennek köszönhető a hányás, hasmenés, vizelet-visszatartási zavar, hiperaktivitás kialakulása, a felfokozott légzés vagy szívverés, izomremegés, görcsök, és akár a kóma is.

Ellenszer a mérgezés ellen NEM ISMERETES! Az állatorvos nem tehet mást, mint megpróbálja megakadályozni a további felszívódást a gyomorból és tünetileg kezelni az állatot, rendezve a kóros életműködést. Ha csupán 1- 2 óra telt el a „bezabálás” óta, érdemes megpróbálkozni a hánytatással, később már nincs igazán értelme.

Természetesen a legjobb "kezelés" - mint mindig – a megelőzés, és inkább teljes gőzzel megpróbáljuk elkerülni a bajt.

Aki pedig most szomorúan olvassa e sorokat és nem tudja, mit csináljon majd, ha kedvence könyörögve, szívfacsaróan néz rá, miközben ő jóízűen tördeli a csokit, a következőket mondjuk: a kutya mindig is nagy szemekkel fogja figyelni, ahogy mi falatozunk. Ha vanília pudingos töltött káposztát eszünk, akkor is. A kutya nem arra van berendezkedve, mint mi, emberek. Ő alapjában véve húsevő, nem pedig mindenevő. Pláne nem csokievő! Ha mégis meg szeretnénk jutalmazni, vagy kivételesen meglepni őt, válasszunk kutyák számára kifejlesztett jutalomfalatokat. Létezik kutyacsoki is, ami valójában csokoládé kinézetű húskészítmény. Ezeket a speciális „kutyacsokikat” úgy állítják össze, hogy ne okozzanak mérgezést vagy bármiféle egészségkárosítást.
 

Persze ezek adására is igaz: a MÉRTÉKLETESSÉG.